Még emlékszem arra a bizonyos tavaszi napra, amikor az első képecske kiszivárgott egy eleddig ismeretlen NFS fejlesztésből. A nappali órákban egy sárga Porsche rótta az utakat magányosan, itt már sejthettük, hogy végre nem a rókabőr szagú Underground 3 vágyakozásunk tárgya, hanem valami más. A konkrét bejelentés után azonban minden világos lett, az illegalitásból a bűnözésbe lépünk át (van különbség, utóbbinál ugyanis a rendőrök köröznek minket), hogy a fakabátok idegeit is borzolva mi válhassunk (ismét) az utcák legyőzhetetlen királyává.
A sztorit ismételten meghagyták egyszerűnek, azaz nem kell a legjobb bestsellerek történeti csavarjaira számítani, csak a jól megszokott utcai autóversenyzés konfliktusaira. Egy frissen érkezett fenegyerek bőrébe bújunk majd, aki az elismerésért igyekszik mindenkivel kikezdeni, akivel csak lehet. Sajnos kapásból a legrosszabb egyénbe botlunk, Razor ugyanis egy csapdával igyekszik emlékezetessé tenni a Feketelista 15. helyéért vívott csatánkat. Miután annak rendje és módja szerint elbánt velünk jönnek a zsaruk is, egy bizonyos Cross őrmester vezetésével, aki vérbeli fakabát lévén jó pár hónapra a rács mögé juttat minket. A hűvösön eltöltött idő után Mia, alias Josie Maron fog minket várni a kijáratnál, aki közli velünk a szitut: Razor elvette a kocsinkat, és sorra nyerte a futamokat, míg végül ő lett a Feketelista császára, azaz a No 1. Na mi erre természetesen bedühödünk és egy kis összekuporgatott pénzel vágunk neki a bosszúhadjáratnak, azaz hogy kihívhassuk és legyőzhessük azon a bizonyos listán szereplő 15 nevet.
A demó megjelenése elég vegyes fogadtatást hozott magával az irányítás nehézségei miatt. Épp ezért egyenesen szégyellném magam, ha a cikkben csak egy billentyűzet tapasztalatait oszthatnám meg veletek, épp ezért elmentem egy haveromhoz ahol három irányítási eszköz volt és elndítottam egy kis versenyt, hogy mivel lehet jobban lelépni a rendőr bácsik elől. Az első kísérlet alanya a minden gépezőnél megtalálható klaviatúra, azaz a billentyűzet lett. Sajnos rossz híreim vannak, ezen a hardveren nehézkesen lehet majd terelgetni a lóerőket, mivel a csúszkálás nagyon jellemző ennél a kontrollálási módnál. Főleg kézifék használatakor kel ügyelnünk arra, hogy biztosan egyenesen jöjjünk ki a kanyarból és ne megpördülve, tényleg nagyon hiányzik az analóg rendszer. Erősen kell tehát szokni ezt az irányítási módot, de hangsúlyozom: nem lehetetlen így vezetni.
A második versenyző a Force Feedbackes gamepad volt, amelyből egy Logitech Rumblepad 2 állt a rendelkezésemre. Már első gázadásra nyilvánvalóvá válik az, hogy bizony nem véletlenül ez a kontroller nyeri a teszt ezen részét, hisz alapvetően a konzolos fejlesztés állt az előtérben. Az analóg joy részekkel könnyen lehet gázt adni és a precíz kanyarok sem jelentenek akadályt. A farolásokkal és a kézifék használatával sem volt különösebb gond, remekül kézre állt az irányítás. Egyedül a tolatással volt rengeteg probléma, mivel azt ha a joy részhez rendeltem hozzá, akkor kanyarodásnál automatice a fékezés is benyomódott, ami rendkívül zavaró volt, épp ezért csak külön gombhoz lehetett rendelni azt, ami az amúgy is szűkös kihasználtságot rontotta.
Az utolsó jelölt a Force Feedbackes kormány volt, ami szintén a Logitech eszköztárából került ki (Formula Force GP kormány), mondanom sem kell, ez is elmaradt a gamepad mögött. Hátulnézetből szinte lehetetlenség volt a komolyabb kanyarokat bevenni, épp ezért ki kellett költözni a motorháztetőre (igen, most sincs műszerfalas nézet, köszönjük EA…). Ha ez megvan, akkor többnyire jól lehet vezetni, viszont a tolatás itt már nem ütközik majd akadályba. Most, hogy a kormányt már tudjuk tekergetni, nézzük hol is lesz lehetőségünk használni ezt. A menüben rengeteg opciót találunk majd, aminek a zöme sajnos eléggé el lett rejtve, a grafikát például csak az 1-es gomb lenyomásával tudjuk behatóbban állítgatni. Gondolom a játékosok 90%-a egyből a versengésre veti rá magát, nem a beállításokra, így nézzük is a lóerő kiengedő futamokat. A fentebb tárgyalt történet a karrier módban kerül majd elénk. Itt fogunk komoly tétekért ügyködni, és feloldani mindent, amit csak lehet: kocsikat, alkatrészeket, tuning dolgokat. A karrier módozat mellett a szimpla gyors verseny és a hálózatos módozatok lesznek elérhetők, előbbinél csak a szokásos beállításokkal kell foglalkozni: ellenfelek száma, játékmód, nehézség, legyenek e fakabátok, avagy sem. Eddig szerintem mindenkinek tiszta a dolog. Hálózatos módban sem lesz sokkal nehezebb a dolgunk, ha LAN meccsre fáj a fogunk, akkor csak beadjuk a nevünket, kiválasztjuk a kocsit, a módot, a pályát és már mehet is a virtuális móka. Az internetes fokozat pár dologban tér csak el, itt bejelentkezés után tudunk majd ügyködni és ha jól csináljuk a dolgunkat, akkor a teljesítményünket bizony a tabellán is megszemlélhetjük.
Egy fontos dolgot kihagytam, nem véletlenül, ez pedig a Challenge menüpont. Ez nagyszerű újítás (már amennyire az), amit remélhetőleg a jövőben is elővesznek majd. Az itt található versenyek ugyanis amolyan küldetés szintűek, azaz akkor van vége, ha sikerült véghez vinni a kitűzött célt, teszem azt X rendőrautó tönkretételét, vagy Y kordon áttörését. Sok kihívás szerepel itt, amit leginkább a karrier befejezése után lehet elővenni, amolyan levezetésképp:).
Amint kitesszük a lábunkat az utcára és beülünk kedvenc járgányunkba, egyből a rendőrök figyelmének a középpontjába kerülhetünk. Természetesen ennek intenzitását is méri a program, azaz, hogy mennyire szeretnének elkapni minket a jóemberek. Ez a térkép körüli narancssárga Tűz jel mutatja nekünk. Azt kell mondanom, hogy a Hud nem csak ezen része lett praktikus és jól kihasznált. Amikor a képernyőre nézek mindenhol hasznos adatokba és funkciókba botlok. A felső részen elsősorban az üldözések adatai szerepelnek, a Bounty pontok (az üldözésekért kapjuk őket, ennek mennyisége a Feketelista szereplőinek kihívásáért fontos!) mellett a Milestone versenyek (ezeken lehet egyszerre sok Bounty pontot gyűjteni az aktuális kihívásra edzve) adatai is nyomon követhetők. A jobb oldalon a kocsink kijelzőjéről vannak kivéve dolgok, persze csak a legfontosabbak: a sebességünk, a fordulatszámunk, a fókuszálási képességünk és a nitró mennyiségünk. A fókuszálás nagyon fontos, mivel ezt használva a kanyarokban nagyon precízen tudunk befordulni, amolyan Bulett Time jelleggel, az idő befagyni látszik és a kocsi a fizikát meghazudtolva kontrollálható. A Nitrót szerintem nem kell bemutatnom, aki játszott az eddigi részekkel, annak bizonyára mindig is hiányzott az, amit most végre megoldottak: az újratöltés problematikája. Az Undergroundban erre nem volt futam közben lehetőség, az Underground 2-ben pedig a veszélyes helyzetek töltötték fel nekünk a cuccost, illetve a jól teljesített körök. Ennél némileg reálisabb megoldást választottak a fejlesztők: automatikusan töltődik újra, az eszköz komolyságától függő mértékben, így bizonyos időközönként újra elmoshatjuk a világot körülöttünk.
Már a játék címéből is sokan sejthettük, hogy nem épp a sétakocsikázás lesz jellemző a játékmenetre, a rendőrök megemlítésével pedig már biztosak lehettünk abban, hogy eszeveszett száguldásokra lesz majd lehetőségünk. Ezt a részt nagyon jól dolgozták ki a fejlesztők, nézzük is egy kicsit bővebben. Ha sok huncutságot követünk el az utakon, akkor bizony elkezdenek majd elővenni minket a rendfenntartó szervek Minél komiszabbak vagyunk az utakon, annál jobban szeretnének elkapni minket és annál nagyobb erősítést irányítanak felénk. Persze mit sem érne az egész, ha nem lenne lehetőségünk lerázni az üldözőinket. Erre a térképen háromszöggel jelzett rombolható objektumok lesznek a segítségünkre. Ezeken áthajtva a minket követő négykerekűek jobb esetben elakadnak egy kicsit, rosszabb esetben pedig haza is vághatjuk a verdát. Ezek elsősorban az állványozott teraszok, víz tornyok, kitámasztott hajók, meg hasonlók, de az úton közlekedő farönköket szállító kamionokkal is eljátszhatunk, hogy a szállítmány a betonra kerüljön, így állva útját a kíséretünknek.. Az út lerövidítése is visszatért a Hot Pursuit epizódból, méghozzá ez is felturbózva. Rengeteg helyen lesz lehetőség „csalni” egy csöppet a táv hosszával, amikkel súlyos másodperceket is nyerhetünk magunknak az amúgy is épp eleget csaló AI-vel szemben. Ha már szóba került a mesterséges intelligencia, vesézzük ki szépen ezt is. A rendőrök IQ szintje szerencsére nem túl magas, ha eltűnünk a szemük elől egyből feladják az üldözést, de mindig jelentik a helyzetünket és mindig igyekeznek követni minket, még a legmeredekebb kanyarokban is. Amikor leállunk elállják az utunkat, bármerre is szeretnénk kitörni. A csalás problematikája náluk leginkább abban mutatkozik majd meg, hogy az úttorlaszokon majdnem szellemként suhannak át, a gépükben pedig szinte mindig erősebb motor duruzsol, mivel könnyedén beérnek minket, még ha nitrót használunk akkor is. Sajnos az ellenfeleink, azaz a többi utcai versenyző sem átall némi trükközgetést bevetni. Valamiért akárhogy sikerül lehagyni őket, azok mindig tökéletes vezetéssel érnek be minket (gyakran feltűnően gyorsan!), de ha messze lehagytak minket, akkor folyamatosan hibáznak, így visszaküzdhetjük magunkat melléjük. Opp, egy dolog lemaradt eddig, mégpedig az, amivel borsot törhetünk a fakabátok orra alá, azaz a verdák! A választékért hatalmas piros pont a fejlesztőknek, rengeteg gyártó megannyi modellje áll a rendelkezésünkre, hogy ízzé porrá zúzzuk a rendőrautókat és a fél várost. Az alap járgányok nem túl erősek, ráadásul nem is lesz pénzünk mindegyikre, ha nem játszottuk ki az Underground 2-őt és az nincs fent a gépünkön, ha azonban mégis ott tanyázna, akkor némi extra cash lesz a jutalmunk, amivel a VW Golfra is rátehetjük a mancsunkat. Az 5-ös széria GTI modellje mellett a következő járgányokat nyüstölhetjük és tuningolhatjuk majd ezerrel:
Vauxhall Monaro VXR, Subaru Impreza WXR STi, Porsche Carrera GT, Porsche 911 Turbo S, Porsche Cayman S, Porsche 911 Carrera S, Renault Clio V6, Toyota Supra, Cadillac CTS V, BMW M3 GTR (black edition esetén a utcai verzió is helyet kap), Aston Martin DB9, Audi TT 3.2 V6, Audi A4 3.2 FSI Quattro, Audi A3 3.2 Quattro, Dodge Dodge Viper SRT10 Coupé, Fiat Punto Grande, Ford GT, Ford Mustang, Lamborghini Gallardo, Lamborghini Murcielago, otus Elise, azda RX-6, MazdaRX-7, Mitsubishi Eclipse G. S. (2006), Mitsubishi Lancer Evolution VIII, Lexus IS300, Chevrolet Corvette C6, Chevrolet Corvette C6R, Chevrolet Corvette 1954, Chevrolet Cobalt SS, Mercedes SLR McLaren, Mercedes SL 500, Mercedes SL65 AMG, Mercedes CLK 500.
Pár modellel szeretnék azért kicsit vitatkozni. A Ford GT például nem tudom miért került bele, ha valaki utcai versenyzésre vágyik, annak tudom kell a lóerő, de ezt a modellt nem olyan igénybevételre tervezték, mint a normál széria kocsikat, ezt támasztja alá a fogyasztása is, egy tankkal alig lehet 200 km-t megtenni, bár jó az úttartása és a kezelhetősége. A másik kiszemeltem az új Corvette. Itt a laprugókat említeném meg, no nem a szerepeltetés értelmét vonom kétségbe, hanem a kocsi rugózási grafikáját, az ugyanis a többihez hasonló, a laprugós megoldás ellenére, pedig annak merevebbnek kéne lennie! Sok az ilyen apróság, amire sajnos nem figyeltek oda. A játékmenet után nézzünk körül kicsit a játék világában is. A grafikai motor még mindig ugyanaz, mint az utóbbi részekben, mégis annyira sikerült feltuningolni, mint a legcsúcsabb járgányt a közeli boltban. Elsősorban a fényviszonyok látványosságán javítottak, hisz az éjszakai életnek vége, ezúttal a nap a szemünkbe kellett, hogy süssön, az árnyékoknak követni kellett a fák lengedezését és az autók körvonalát is. Előbbi még sikerült is, ám az árnyékokkal több helyen akadnak gondok. A legszembetűnőbb dolog az élek mentén látható, azok ugyanis irgalmatlanul rondán kockásodnak (nem nem, a közhiedelemmel ellentétben ez bizony Nvidia kártyán is így van, nem csak Ati-n, a megoldást várhatóan a driverek fejlesztése jelenti majd!), mi több, több helyen eltűnik az árnyék belső része, pontosan azért, mert nem real time effektről van szó, hanem szimpla levetítésről. Ugyanez igaz mindenre, ami csak a nap sugarainak útjába kerül, szomorú, de ez van, legalább jókora gépigénytől mentette meg a hardverünket. Apropó, gépigény, bizony itt is van mivel vitatkozni, szerencsére jó értelemben.
A hivatalos Readme állományból szemezgetve a processzor minimum 1.4 Ghz-es kell legyen. Nos, ezt sikerült cáfolnunk, mivel egy 900 Mhz-es csodával is sikerült játszható, 25 FPS-t stabilan kihozni egy Geforce 4 MX440-es kártyával. Ez reménysugár lehet azoknak, akik nem állnak épp a hardverek magaslatán és 1Ghz alatt is szeretnék élvezni a programot. A modellek kidolgozására sem lehet panasz, sőt, minden eddiginél részletesebb kocsikkal lehet találkozni és végre láthatóvá vált a vezető és az ülések is.
Végezetül jöjjön minden játék rajongó visszatérő rémálom, mégpedig az, hogy a negyedik rész (a tényleges negyedik rész, a High Stakes) óta gyakorlatilag nincs törési modell az autókban. Na de most, DE MOST!…hát, most sincs. Az, amit kapunk amolyan amortizálás az óvodában, azaz kopik a festés, törik az üveg, de a felfüggesztés és a karosszéria úgy bírja a több tonnás fa rönkök ránk zúdulását is, mint a nyári szellőben nekünk csapódó rendőrautók ütközését. Semmi sem horpad, nem deformálódik, úgyhogy ismét tank üzemmódban rohangálhatunk az utakon. A végére tartogattam a legjobb részt, ami mindenkinek egyértelműen tetszett: A zene a zene az egyértelműen zseniális nagyon jó kis számok vannak a listán!:P Sajnos egy idő után akármennyire is bejönnek a számok, kicsit unalmassá fognak válni, ebben sajnos a játék keverőpultjának is szerepe van, mivel többnyire ugyanazokkal a zenékkel indít, így aki mindig azonos időt játszik le a programmal, annak bizonyos dallamok kimaradnak az életéből, míg a többit már kívülről lehet majd fújni.